Magyar könyvlexikon

A magyar könyvkultúrának régi adóssága egy átfogó, a klasszikus munkafolyamatokat, kiemelkedő műhelyeket és mestereket bemutató lexikon megjelentetése. Az enciklopédiák és kézikönyvek ugyan bőséggel, s egyben némi részrehajlással, ellentmondással tartalmaznak idevágó szócikkeket, fejezeteket, a Magyar könyvlexikon címben jelzett tartalommal azonban önálló, magyar mű nem készült. A lexikon több mint 2000 címszóban (szócikk és utaló) tárgyalja könyvkultúránkat a könyvnyomtatás megjelenésétől (XV. század második fele) 1949-ig, egy nagy korszak lezárulásáig. A fogalmi szócikkek a könyvkészítés témakörére korlátozódnak, tehát a könyvforgalmazás témaköre (személyek, intézmények) nem került bele. Kimaradtak, legfeljebb érintőlegesen szerepelnek terjesztők, boltok, szintén kimaradtak a nyomtatás és könyvkötés mesterfogásainak fogalmai. A feldolgozhatóság érdekében lemondani kényszerültünk az egyetemes könyvkultúra és a magyar könyv külföldi kapcsolatainak bemutatásáról is. Valószínűsíthető, hogy a magyar könyv és betű szavak bolgár-török közvetítéssel végső soron kínai eredetűek, de a XVI. századtól kibontakozó, a könyvnyomtatás által uralt írásbeliség szempontjából ez a keleti párhuzam nem tűnik jelentősnek, annál fontosabbak viszont a záró periódusnak választott "aranykor" végéig, 1949-ig folyamatosan, szinte kizárólag Nyugat-Európából származó "könyvészeti" újítások. (Részlet az előszóból)