Faj, etnicitás, nemzeti hovatartozás, régi és új kisebbségek

Faj, etnicitás, nemzetiség - bár a jog rendszerszerűen épít e fogalmak használatára, azok elvi igényű meghatározása elmaradt.

A gyűjteményes kötet ennek a hiányosságnak a pótlására tesz kísérletet, abból a tapasztalatból kiindulva, hogy az említett kategóriák használata meglehetősen egyenetlen és következetlen a szakirodalomban, a nemzetközi dokumentumokban, a jogszabályokban, illetve a jogalkalmazó és jogértelmező szervek döntéseiben. Az etnikailag targetált gyógyszerek vagy a származás-megállapítás céljából piacra dobott DNS-vizsgálatok kifejlesztői mindeközben biológiai markerek alapján saját, autonóm etnicitás-fogalmakat hoznak létre, amelyek adott esetben kriminalisztikai vagy idegenrendészeti eljárásokban, esetleg diaszpóra-politikai intézmények kialakításakor beépülhetnek a (köz)jogba.

Vizsgálataink alapján a lényeg nem az elnevezés (tehát, hogy a nemzeti, etnikai vagy faji kisebbségek fogalmát alkalmazza-e a jog), hanem az a mögött meghúzódó tartalom: a jogvédelem morfológiája, a védett tulajdonságok köre és a többletjogok mértéke. Amíg a nemzetiségi-kisebbségi jogok esetében a csoporthovatartozás meghatározáskor többnyire érvényesül az identitásválasztás szabadsága, ettől jelentősen eltérnek a csoporttagsághoz lényegesen szélesebb körű jogosítványokat, erősebb többletjogokat kapcsoló olyan megoldások, amelyekre az őslakos (indigenous, aboriginal) életmód védelmét szolgáló preferenciális eljárások és intézmények épülnek.

Az ellentmondásos és bizonytalan fogalomhasználat jelzi a jogi és a közpolitikai eszközrendszer ellentmondásosságát, amely leginkább a jogalkotók és a politikai döntéshozók fogalmi bizonytalanságából vagy éppen szándékainak ellentmondásosságából ered. Abból, hogy bizonyos (köz) politikai vitákat nem mernek vagy nem akarnak lefolytatni, vagy a közpolitikai és a jogi keretrendszer tényleges célja nem az, amit magáról állít. A kötetbe rendezett tanulmányok abban igyekeznek útmutatást adni, hogy miként alakul az ágencia és a kapuőr-szerep, azaz ki-mi dönt az egyéni és közösségi identitás kérdésében: az egyén, az állam, a közösség, egyházi szervezetek, vagy adott esetben piaci szereplők, netán a "tudomány" reprezentánsai? Minden potenciális aktor számára revelatív és praktikus iránytűt kínálnak a jogtudomány itt bemutatott legújabb eredményei.

A kötetben szereplő írások a faji, etnikai, nemzetiségi hovatartozás jogi operacionalizásával és konceptualizálásával foglalkozó, az NKFIH/OTKA által is támogatott kutatás keretében készültek.