A megfigyelési kapitalizmus kora

A kilencvenes évek végén alapított Google kezdetben egyike volt a Szilícium-völgy gombamódra szaporodó internetes startupjainak. A vállalat ugyan létrehozott egy hatékony keresőmotort, de az első években messze nem volt nyereséges. 2004-ben viszont a bevételei már elérték a 3,5 milliárd dollárt, ami kevesebb mint négy év alatt egészen elképesztő bevételnövekedést jelentett. Miként volt ez lehetséges? A könyv nem a Google-ról szól, bár számos ponton hivatkozik e vállalat – illetve a másik nagy adatgyűjtő, a Facebook – gyakorlataira. A szerző célja sokkal átfogóbb: feltárni a digitális korszak új gazdasági logikája, a megfigyelési kapitalizmus alapvető mechanizmusait, gazdasági mozgatórugóit és hosszú távú társadalmi céljait. A szerző meggyőződése szerint a tét nem kisebb, mint az emberiség jövője: ahogyan az ipari kapitalizmus felborította a természet egyensúlyát, úgy most az a veszély fenyeget, hogy az új gazdasági modell az emberi természetet gyűri maga alá. A megfigyelési kapitalizmus óriási sebességgel terjeszkedik az internetfelhasználók tevékenysége nyomán keletkező „viselkedési többlet” szimpla begyűjtésétől és értékesítésétől az emberi viselkedés tudatos befolyásolásán át a valóságos világ teljes meghódítása felé. Ebben a mérhetetlen anyagi erőforrások mellett az adatgyűjtés példátlan léptékű, okoseszközök garmadáját mozgató gépi intelligenciája van a segítségére. A Nagy Testvér helyett immár a „Nagy Másik”, a mindenütt jelen lévő digitális architektúra figyel bennünket, erőszak nélkül terelve a felhasználókat a kívánatos viselkedés felé. Az új világ metaforája a Kaptár: a tudás egyenlőtlen elosztásán alapuló, totális társadalom, amely a gépi tanulás mintájára szerveződik, végső soron felszámolva az egyént, a szabadságot és a demokráciát.